20. storočie určite patrí medzi najdôležitejšie a najzložitejšie obdobia ľudských dejín. Prvá a druhá svetová vojna , ich ničivé následky hlboko zasiahli do života ľudí nielen v Európe, ale na celom svete. Preto je prirodzené, že sa tieto témy odrážajú v dielach mnohých pokrokovo zmýšľajúcich spisovateľov. V októbri a novembri si pripomíname mnoho výročí a pamätných dní, preto sme sa rozhodli pripomenúť si ich aj na netradičnej hodine literatúry. Bolo pre nás zaujímavým poznatkom, že spisovatelia bez ohľadu na národnosť používajú rovnaké univerzálne symboly. Krv je symbolom utrpenia a vojnových obetí a vyskytuje sa rovnako u velikánov slovenskej i maďarskej literatúry napr.:
P. O. Hviezdoslav : Krvavé sonety
Ady Endre : Vér és arany / Krv a zlato /
Z neskoršieho obdobia sme sa pozastavili pri živote a diele významného maďarského spisovateľa židovského pôvodu. Radnóti Miklós sa konca 2. svetovej vojny nedožil a aj v posledných chvíľach svojho života sa zaoberal tým , aby sa jeho diela napísané v pracovnom tábore dostali na verejnosť. A tiež aj mnohých ruských spisovateľov, ktorí za cenu veľkého utrpenia bojovali proti totalitnému režimu a nikdy sa nevzdali. Spisovatelia podali svedectvo o hrôzach vojny cez ľudské príbehy, preto v nás rezonujú možno viac ako dobové dokumenty, ale aj tie sú veľkým mementom. Posolstvo mnohých nikdy nebolo aktuálnejšie ako v dnešnej dobe.
Alica Balogová a žiaci III. B triedy
„ Az író előlről kezdi a világot. „ Ottlik Géza
A rendhagyó irodalomóra keretén belül arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan szól bele életünk alakulásába az a kor, amelybe beleszületünk. A 20. század az újkori történelem legbonyolultabb és egyben legvitatottabb korszaka. Háborúk, hontalanság, koncentrációs - és munkatáborok, száműzetés, de így is írni kell az utókornak. Számos magyar és külföldi író esett a háborúk és a fasizmus áldozatául, mások emigrálni kényszerültek. A totalitárius rendszer csupán egy dologtól retteg : az emberi jogokért a végsőkig kiálló szabad szellemű óriásoktól, akiket semmilyen eszközzel nem lehet megtörni. „ A fogoly gondolata sem szabad „ – mondja A. Szolzsenyicin főhőse Suhov. Amikor 1970 – ben megkapta at irodalmi Nobel – díjat, azt személyesen nem vehette át, mert nem kapott kiutazási engedélyt. Az ilyen cselekedetekre felfigyel az egész haladó gondolkodású világ, így az alapvető emberi jogokat elnyomó rendszerek pontosan az ellenkező hatást érik el. Mellesleg a társművészetek helyzete sem volt jobb. 1980 – ban Rófusz Ferenc nem vehette át személyesen az Oscar – díjat A légy c. korszakalkotó animációs filmért, mert nem kapott kiutazási engedélyt.
A történelem a tények tiszteletére tanít, az irodalom emberi sorsokat, érzelmeket ábrázol. De a világ sokkal több, mint amennyit véges érzékeinkkel felfogunk, véges szavainkkal kifejezhetünk. Az igazi szépség, jóság, igazság, értelem és jelentés a dolgok mögött van. Talán csak az emberi szenvedés univerzális. Amikor másokat bántanak, veled is teszik.